Én, aki színházi emberként otthon hozzászoktam, hogy 8 óra előtt sosem kelek fel, a mai napot 05:00-kor indítottam... Az előző este elfogyasztott fehérrumot valósznűleg még fel sem dolgozta a szervezetem normálisan, ezért röpke 30-40 másodpercig úgy éreztem készülődés közben, hogy a gyomrom lázadni fog, de az elmém erősebb volt. :)
Fél 6kor indultunk neki a kb 1 órás útnak.. a napfelkelte Sri Lankán gyönyörű szép- pláne mikor az óceán mellett autóztunk és a pálmák sziluettjét lehetett látni. A kikötő, ahonnan a hajónk indult egy halpiac mellett volt- itt nyilván a friss reggeli fogást árulják- a földön tárolva. Egészen undorító illatok terjengtek...
A hajóra szállva egy órát vártunk az indulással, amíg minden utas megérkezett (a 70% kínai), aztán elindultunk. Ahogy egyre jobban haladtunk a nyílt tenger felé a hullámok egyre jobban dobálták a kis hajót. A legveszélyesebb akkor volt, mikor nagyon messze a szárazföldtől észrevettük az első bálna vízspriccelését és teljes gőzzel nekiindultunk, hogy a közelébe férkőzhessünk.. a bálna hírének hallatán persze az összes utas ugyanazon oldalra terelődött amitől a hullámok dobálásának hatása és az egyazon oldalra eső túlsúly majdnem felborulást eredményezett. Az élmény persze brutálisan jó volt, ahogyan az is, mikor pár száz méterre tőled tisztán látod, hogy egy kékbálna vizet fúj, aztán alámerül, de úgy, ahogyan azt a plakátokon láthattuk- a farokúszója kiemelkedik a vízből. Bevallom, nem érdekelt ez a program túlságosan de iszonyú jó élménnyel gazdagodtam a bálna (és a repülő halak!!!!) és az adrenalinbomba miatt.
A kikötőbe visszaérvén Imréék nem vártak minket a kocsival, így újdonsült barátnőinkkel (Ági, Mary, Gyöngyös és Kati, szintén a szállodánk vendégei) elindultunk önállóan a Mirissa beach felé. Elképesztően meleg volt, kevés árnyékkal Mirissa városon keresztül, amire azt mondtam; ITT tundék élni... és ugye utazásaim alatt egyik fő szempont a tapasztalásnál, hogy tudom -e azt mondani, hogy tudnék ott élni.. sok sok gyaloglás után még mindig nem találtuk a beachet, így Ági felhívta Gabriellát, hogy mizu- Ő pedig közölte, hogy a kikötőnél várt ránk 2 tuktuk- honnan tudtuk volna?? 100 állt ott, nyilván mind kínálkozott.. végül 20 percet vártunk egy árokparton, mikoron is megjelent 1(!!!) db tuktuk. 3n elmentek vele, hárman vártunk további 10-15 percet, aztán végül minket is felvett- from Ghábi invitálással :D
Mirissa bay.. lélegzetelállító, de szó szerint. Beléptem és tátva maradt a szám, levegőt sem vettem. Türkiz tenger, finom, "fehér" homok, rengeteg 20-30-40... méteres kókuszpálma, szigetek az óceánban.. az óceán jelen esetben úszásra alkalmatlan volt.. a sziget ezen pontja a hullámairól híres- jó móka volt a 2-3 méteres hullámokban ugrálni- aztán mikor egyszer nagyon durván maga alá gyűrt és a fenékre nyomott, tolva a part felé ezer irányba lökdösve.. akkor megértettük, hogy a pár évvel ezelőtti cunami a maga min. 12 méteres hullámaival hogy tudott akkora pusztítást végezni.
Semmi bajom nem esett, csak ez az élmény eszembe juttatta, hogy a víz nagy úr..
A beachről hazafele jövet megálltunk azon halászoknál, akiktől híres ez az ország- "cölöpökön" állva-ülve az óceánban pecáznak.
Ahogy visszaültünk a kocsiba, leszakadt az ég- egy igazi trópusi vihar képében. Gyönyörű volt és igencsak légfrissítő hatású, mármint a hőmérsékletre értve. Maracuját akartunk venni a helyi árusoktól (1 kg kb 140 rúpia (260 Ft)!!!!!) de sajnos MA nem volt kapható. Maybe next time. :)
Imi vega- ez az első napi vacsoránál kiderült, akkor sült krumplit kapott, mert nem tudtak róla. Aztán alkalmazkodtak hozzá (a hotel szakácsa kb egy hete már nem a hotel szakácsa, azóta Imre felesége, Helga főz-istenien).. viszont ma vacsorára leraktak elé is egy tálat tele rákkal, hallal és egyébb hússal a currys rizs mellé (ami egyébként embertelen finom volt)... ez nem volt kellemetes élmény. Este a szokásos "éjszakai úszás a dzsungelban" program után felbontottunk egy helyi italt ami szintén kókuszpálma terméke, és meglepően nagyon nagyon jó (bort itt ne akarj venni- aranyárban van. A helyi sör- Lion- is nagyon finom. Cigaretta is alig alig kapható, a helyiek mintha nem is dohányoznának, így ha dohányosként idejössz, készülj fel előre. Szerencsém van, lassan 1 éve már csak a high tech változatát használom. :) ).
Most épp azt iszogatjuk a teraszon ülve, hallgatva a mutáns tücskék "ciripelését", békák üvöltését, és beazonosíthatatlan állatok hangjait. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése